Mindenekelőtt...

Nagyon boldog karácsonyt kívánunk!! :)

Anna, Edina és Gábor

Na jó, de mi ez?

29 kötetnyi hangoskönyv és rádiójáték, 23 szerzőtől, összesen több, mint 79 óra játékidővel.






De lássuk, mik is ezek részletesen:

101 fiók (kortárs irodalmi válogatás)

Stahl Juditban felmerült a kérdés: hogyan-miben tudna a világtalanoknak segíteni. Majd jött az ötlet: mi lenne, ha pár ismert kollégájával, ismerősével összefogna és beszélő könyvtárat hoznának létre. A gondolat bevált, a meghívottak szívesen tettek eleget a felkérésnek. A felolvasóestet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban rendezték meg, melyen a kortárs alkotások tizennyolc művész előadásában szólaltak meg. Az elhangzott műveket Réz Pál irodalomtörténész válogatta, a műsort pedig Stahl Judit vezette és konferálta.

1. Lázár Ervin - Pávárbeveszévéd (0:39)
2. Kántor Péter - Megtanulni élni (4:27)
3. Mészöly Miklós - Miért nem tudnak beszélni a halak (3:18)
4. Parti Nagy Lajos - Rókatárgy alkonyatkor (3:41)
5. Varró Dániel - Változatok egy gyerekdalra (4:33)
6. Esterházy Péter - Harmonia (részlet) (6:46)
7. Kovács András - Ferenc Hajnalének (1:12)
8. Lázár Ervin - Hét szeretőm (3:02)
9. Petri György - Reggeli kávézás (1:44)
10. Szabó T. Anna - Egy könnyű kaland (1:05)
11. Nádasdy Ádám - Jégkockával (1:58)
12. Tóth Krisztina - De fato (1:01)
13. Kun Árpád - Palinódia (0:59)
14. Várady Szabolcs - Régi holmi (2:51)
15. Spiró György - Fellini, köd (7:16)
16. Csukás István - Hová tűnt húsz kiló, visszatért húsz kiló (2:35)
17. Várady Szabolcs - Vécétartály (1:04)
18. Parti Nagy Lajos - Nyár, némafilm (1:50)
19. Mosonyi Alíz - Boltosmesék (3:50)
20. Kányádi Sándor - Vannak vidékek, Indián ének, Örmény (2:05)
21. Bajor Andor - Ima az üldözőkért (2:38)
22. Bodor Ádám - és akkor majd látjuk egymást (4:04)
23. Békés Pál - Bélyeggyűjtemény, Határeset, Tövis, Csajok, Előjegyzés (4:04)
24. Tandori Dezső - Talizmán (0:54)
25. Csukás István - Istenke vedd térdedre édesanyámat (2:03)
26. Rakovszky Zsuzsa - Párbeszéd az időről (3:02)

Az Ezeregyéjszaka meséi

Az Ezeregyéjszaka meséi (arab: كتاب ألف ليلة وليلة [Kitáb alf lajla va lajla] ’Ezer éjszaka és egy éjszaka könyve’) a legismertebb arab mesegyűjtemény, amelynek különféle változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze. A mesék eredete a kora középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik vissza.
A kerettörténet két főszereplője Sahrazád és Sahrijár király. Amikor a király felfedezi, hogy a korábbi felesége hűtlen volt, szörnyű bosszút áll az asszonyokon. Mindennap elvesz egy szüzet, akit a nászéjszaka után kivégeztet. Végül a vezíre már nem talál több lányt a birodalomban. Ekkor Sahrazád (ismert Seherezádé és Sehrezád néven is), a vezír lánya ajánlkozik menyasszonynak. A nászéjszakán Sahrazád elmond egy mesét a királynak, de nem fejezi be, így kényszeríti a kíváncsi Sahrijárt, hogy tartsa őt életben. Másnap éjszaka, amint befejezi a mesét, elkezd (de csak elkezd) egy másikat. És ez így folytatódik ezeregy éjszakán keresztül. A változatoknak eltérő befejezésük van, de mind megegyezik abban, hogy Sahrijár megkíméli Sahrazád életét.
A mesefolyam műfaji tekintetben igen-igen változatos: történelmi elbeszélések, szerelmi történetek, tragédiakezdemények, vígjátéki betétek, versek, humoreszkek és muszlim vallásos legendák is vannak köztük.

Mikhail Bulgakov - Mester és Margarita

A Mester és Margarita (eredeti címén Мастер и Маргарита) Mihail Bulgakov (1891–1940) orosz író regénye, amelyet élete fő művének tartott.A Mester és Margarita nemcsak a huszadik századi orosz, hanem egyben az egyetemes regényirodalom egyik csúcsa; sokrétegű és megjelenése óta számtalanféleképpen értelmezett alkotás, amelyben sok műfaj és stílus (romantika, realizmus, groteszk) keveredik, s ennek ellenére mégis többé-kevésbé egységes egészet alkot. A cselekmény alapvetően három, össze-vissza bogozódó szálon fut; az első a Moszkvába érkezett, magát általában feketemágusnak nevező Woland professzor – aki nem más, mint maga a Sátán – és kíséretének cselekedeteiről szól; a második, a Pilátus–Jézus történet egyéni értelmezésű feldolgozása, önálló betétregénynek is tekinthető; míg a harmadik szál egy szerelmi történet, amely a Pilátus igaz történetét megíró rejtélyes író, a Mester, és szerelme, Margarita Nyikolajevna kalandjait beszéli el. A cselekmény is ennek megfelelően három szinten zajlik: a betétregény, a moszkvai valóság és a fekete-mágia időn és halálon túli valóságában.

Száműzetésben - szabadon - A tibeti Dalai Láma önéletírása

Ez az elbűvölő, szórakoztató és bölcs könyv a világ egyik legismertebb, ugyanakkor legtitokzatosabb emberének önéletrajza. Tibet vallási vezetője, "istenkirálya", az "élő buddha" színes, szellemes, művelt ember, aki „istenné válása" ellenére megmaradt a tibeti parasztember fiának, akinek született. Talán éppen ez a titka annak, hogy mára az egyik legnépszerűbb ember a világon. Gondolatainak, politikai szereplésének, de még vallási tanításainak is egyszerűsége és közvetlensége ad hitelt. Személye és sorsa jelképpé lett, ez magyarázza, hogy nagy sikerű filmek (Hét év Tibetben, Kundun) hőseként is találkozhatunk vele. Ez a könyv életének részletes és pontos elbeszélése. De a filmekből is ismert történeteken kívül arról is olvashatunk, mit gondol a dalai láma a nyugati civilizációról, szexualitásról, gyógyászatról, természetről, az ember jövőjéről. Külön fejezet szól a buddhista mágiáról és misztikáról, amelyről még soha ilyen hiteles forrásból nem tájékozódhatott a nyugati világ.

Eszterházy Péter - Egy nő

Közel száz apró prózai - jóllehet ironizált lírával feltöltött - szkeccs alkotja Esterházy új könyvét, de a folyamatosan végigszámozott fejezeteknek mind ugyanaz a címe, mint a köteté: Egy nő. Sőt az írások első mondata is ugyanúgy szól ("Van egy nő"). A férfi beszédének variatív változatait kapjuk, amely az "egy"-ről, az egyetlen szeretett női lényről beszél, morfondíroz, akiről áradozik, akitől ámuldozik és tart.
Ez a frivolizált és jócskán erotizált férfivallomás két ige, két taszító-vonzó és egymásba átcsapó pólusú érzés köré van komponálva: szeret és gyűlöl - vagyis az "odi et amo", a klasszikus költői, szerelmi antinómia tengelye körül forgatja a mai író beszédét. A féltékenység, a rajongás, az elhagyás félelme, a vágy, a kioktatás, a megalkuvás, a kiszolgáltatottság, a félelem, az asszonyi uralkodás és a kacér kihívás és még sok-sok érzelmi motívum tematizálódik a kötet egységeiben, melyek hálószobai, konyhai, nappali, utcai, gyalogos és autós szituációk könnyed háttér-sziluettjeit is felvillantják. Miközben Esterházy a tőle megszokott könnyedséggel és a szerelmi erotika dolgainak sejtetett és néven nevező megfogalmazásaival játszadozva ábrázol mélypszichológiát, kulturális mintákat kamatoztatván futtatva szerelmi "egyperceseit" - az olvasó sejteni véli, hogy az írót a siker most sem fogja elhagyni.
Színes, élvezetes, komolyat és könnyedet vegyítő könyv ez - a személyes hangvételű, publicisztikákon is iskolázott szerző kamatoztatja benne tudását, igényesen szórakoztató művészi készséget.

Fenákel Judit - Nóri

Fenákel Judit 1936-ban született Budapesten, író, újságíró. Számos hangjáték, tárca, újságcikk szerzője.Bárdos András édesanyja.
Gyermekkorát Endrődön élte. Elemi iskoláit is itt járta ki. Endrődről Ausztriába deportálták őket édesanyjával együtt. Édesapja a munkásszolgálatban halt meg. A második világháború után édesanyjával Szegedre költözött. Itt fejezte be az általános iskolát, és beiratkozott a tanítóképzőbe. A Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. 1972-ben visszaköltözött Budapestre. 1972-től a Nők Lapja főmunkatársa volt 16 évig. 1988-tól nyugdíjba vonulásáig (2001) a Családi lap olvasószerkesztője volt.
Legfontosabb műfaja a novella. Elsősorban a kisemberek hétköznapja, a kisvárosi lét világa kötötte le.

Ernest Hemingway - Az öreg halász és a tenger

Az öreg halász és a tenger (The Old Man and the Sea) Ernest Hemingway amerikai író 1952-ben kiadott kisregénye, amely alkotójának 1954-ben megszerezte az irodalmi Nobel-díjat. A mű Santiagónak, az egyszerű kubai halásznak a tengerrel folytatott heroikus küzdelmét mutatja be. Santiago, a kubai halász kissé fáradt, majdnem primitív ember. A 20. század irodalmának igazi hőse. Nyolcvannégy napi sikertelen halászat után újra tengerre száll, s valóban sikerül elfognia egy óriási marlint. Három napig küszködik vele a tengeren, de a cápák megfosztják zsákmányától, s nem visz haza mást a kikötőbe, csak a nagy hal csontvázát.
A minden részletében a realitás szigorú határain belül mozgó, eposzi szépségű kisregény jelentése sokrétű és szimbolikus: az ember harca a természettel, világgal és önmagával. Santiago az első olyan Hemingway-figura, akinek sorsában a beteljesülést, az erkölcsi győzelmet nem követi fizikai megsemmisülés, s akit az író szabadon enged töprengeni az élet, természet és ember dolgairól. A regény az emberi bátorság, helytállás és akaraterő himnusza. "Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet" - mondja Santiago. Kevés felemelőbb igazságot mondtak még ki az emberről. Hemingway varázsos, az élőbeszédre emlékeztető stílusa drámai feszültségeket teremt a műben.

Bohumil Hrabal - Sörgyári Capriccio

„Ez az írásom krónika; anyámról, apámról és nagybátyámról szól. Amíg a való világban voltak, olyan erősen fogták le írógépem billentyűit, hogy nem rajzolhattam meg életük költészetének grafikonját. Ma már senki nem fogja a kezemet, s én ámulattal rá-rádöbbenek, hogy nem vagyok már fiatal, s hogy a mulasztás veszélye fenyeget, mert egyedül én adhatok hírt immár arról a sörgyárról, arról a kisvárosról, ahol megállt az idő. Chagall festészetének gaviatikus stílusa ihletett, s a külső, szembeszökő eseményeket feljegyző és montírozó poétikát a vágy belső modelljével ötvöztem, és ez a vágy tette lehetővé, hogy egy fiatalasszonnyá változzam, a képzelet zseblámpájával bevilágítsak a múltba, és megjelenítsek egy életszeletet, melyből szövegbe menthető egy gyönyörű asszony, akit elnyelt a könyörtelen idő."

Bohumil Hrabal - Táncórák idősebbeknek és haladóknak

Ebben a kisregényben nincs pont, amely egy szabályos, egyszerű vagy összetett mondatot lezárna. Itt csak vesszőkkel találkozik az olvasó, no meg egy-két kérdő- vagy felkiáltójellel, de utána kisbetűvel folytatódik a szöveg, bekezdések nélkül a végtelennek tetsző monológ egy mostani kisasszonyhoz és a fiatalkori múltból a szüntelen jelenbe átplántált gyönyörű leányzókhoz. Kinek is a szájából hangzik el ez a monológ? Ki is a mestere ennek az élőbeszédtől illatos groteszk retorikának? Nos, az áradó szavak, az egymást szeszélyesen követő anekdoták, az évszázadokat összekapcsoló gondolattársítások, amelyek egy véget nem érő tánc "pajkos" szédületével kábítják el a hölgyeket, azaz olvasókat - egy hatvanéves cipészmesternek, "az emberi láb mérnökének" a vallomásai. A monológista az "európai reneszánsz híve", akit egy életre megbabonáztak Mária Terézia legendásan méretes keblei,  aki tudja, mit köszönhet az emberiség Edisonnak, vagy éppen Puskinnak, aki szintén "az európai reneszánszhoz tartozott", aki dolgozott, ahol ember csak dolgozhat; aki túlélte az első világháborút, mint Svejk; aki az elbeszélés idején a szocialista munkaverseny sajátosságaira is kitér álmélkodva; aki körül évtizedeken át dúlt az élet szereleméhes banyák és fruskák, papnék és görücék, részeges és szadista, vagy egyszerűen csak féleszű hímek körtáncaként. A kisvárosifalusi lét megannyi mindennapi kalandja, tragédiája és komédiája burjánzott körülötte. A kisember túléli a katasztrófákat, "táncmesterré" avanzsál, aki a hivatásos, a profi szaktudásával adhat órákat idősebbeknek és haladóknak. A Táncórák idősebbeknek és haladóknak először 1969-ben jelent meg magyarul.

Janikovszky Éva - Felnőtteknek irtam

Arról szól, ami a címe, Janikovszky Éva összegyűjtött írásai, amiket elsősorban felnőtteknek írt. Négy fejezetre van osztva keletkezési időpont alapján csoportosítva: Félmúlt (A hetvenes évekből), Útról való (A nyolcvanas évekből), Csupa móka, kacagás (A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulója), Levonulóban (A kilencvenes évekből).
"Az én nevemről a kedves olvasónak - ha egyáltalán valami - hát a gyerekkönyvek jutnak az eszébe. Kinek az, amit írtam, kinek az, amit ugyan nem én írtam, de nagyon tetszett neki. Előfordult gyakran, hogy aranyos gyerekverseimhez gratuláltak, sőt az is, hogy remek rajzaimat dicsérték. (Ez utóbbit továbbítottam Réber Lászlónak.) De hogy mindannak, amit életem során csináltam, valami köze van a gyerekekhez, nos, ezt mindenki tudja, aki egy jó szóval illetett. Ezt a könyvet viszont felnőtteknek írtam. Az itt-ott megjelent, felnőtteknek szóló írásaim kedves olvasóinak ösztönzésére. Valóban érdekli Önöket, hogy mit írtam felnőtteknek? Én összegyűjtöttem, fogadják szeretettel." 

Karinthy Frigyes - Tanár úr kérem

A Tanár úr kérem Karinthy Frigyes  (1887–1938) egyik legismertebb regénye, melyet 1916-ban adtak ki először. 21 kisebb történetet vonultat fel, melyeket csupán az köt össze, hogy a diákokról szólnak.
Az ember életének egyik legmeghatározóbb periódusa az iskolában eltöltött évek. Nem volt ez másképp Karinthy Frigyes életében sem, aki saját iskolai élményeit örökítette meg a Tanár úr kérem című könyvében. A kisregény főhőse átlagos tizenhat éves diák, akinek nem a tanulás a legkedveltebb időtöltése és bizony reggel is nehezére esik felkelni az ágyból. Annál nagyobb szakértelemmel magyarázza otthon a bizonyítványát, valamint megosztja velünk a jó és rossz tanuló felelése közti különbséget.

Kertész Imre - Sorstalanság

Kertész Imre első regénye a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben. Sikert előbb külföldön aratott a mű, itthon csak a rendszerváltás után, de főként az irodalmi Nobel-díj átvételekor. Az önéletrajzi ihletésű regény főhőse egy kamasz fiú, akit a náci  haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté, és aki ezért képtelen visszatérni korábbi életéhez. A regény tárgyszerű, már-már dokumentarista stílusa a holokauszt újszerű irodalmi megközelítését tette lehetővé.
„A legnagyobb problémát persze az első regényem okozta, a Sorstalanság,  ahol azzal kellett szembesülnöm, hogy sokan megírták már, amelyek között nagyon sok rossz változat volt, és egy-két jó. De a lényeg az volt, hogy nem szabad azonosulni. Jól kellett ismerni a nyelv határait. Nagyon világosan kellett tudni azt, hogy az, aki itten beszél, nem egy valódi hús-vér, hanem egy regényfigura, akinek nyelve van. Tehát csak nyelv és semmi más.  És ez az a törvény, amely fegyelemben tart, és amelyet átlépve idegen szövegek keletkeznek. Ez jó és világos kontroll, csak nehéz. Úgyhogy a Sorstalanság  megírása közben néha évek teltek el két fejezet között. Nem tudtam beilleszkedni abba a stílusba. Mondom, az elsődleges az, hogy aki beszél, az irodalmi figura, az csak egy nyelv, nem hús-vér valóság. És ahogy hús-vér valósággá próbáljuk tenni, elfuserálódik az egész.”

Kosztolányi Dezső - Édes Anna

Az Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte már-már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, elesettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Konrad Lorenz - A civilizált emberiség nyolc halálos büne

Egy alapmű, a zöld irodalom egyik nagy klasszikusa még 1972-ből. A Nobel-díjas osztrák etológus, Konrad Lorenz  (1903-1989) életének utolsó két évtizedében elsősorban annak szentelte idejét, hogy felhívja a közvélemény figyelmét az ökológiai válságra. Három könyve is olvasható magyarul e témában, közülük a leghíresebb (és alighanem a legjobb) a szóban forgó kötet. Lorenz tömören, közérthetően, érdekesen és gondolatébresztően tárgyalja a nyolc halálos bűnt (túlnépesedés, az élettér pusztulása, versenyfutás önmagunkkal, az érzelmek fagyhalála, genetikai összeomlás, a tradíciók lerombolása, a dogmák ereje, az atomfegyverek), mondanivalója több mint harminc év elteltével sem vesztett sokat aktualitásából.A könyv elolvasása után - Talleyrand nyomán - úgy érezhetjük, itt valójában sokszor még csak nem is bűnökről van szó, hanem még súlyosabb dolgokról: hibákról. Ugyanis a legsúlyosabb bűnök is megbocsáthatók, viszont vannak hibák, amelyeket ha egyszer elkövettünk, soha többé nem fogunk tudni kijavítani.

Márai Sándor - Eszter hagyatéka

Az Eszter hagyatéka című regény egy beteljesületlen szerelem története az újratalálkozás során elbeszélve. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül „elrabolni”, a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket… Ebben a helyzetben ki-ki jelleméhez méltóan viselkedik: az asszony kettejük elrontott életéért cserébe lemond az otthonáról.Magával ragadó Márai története, amely apró epizódok, mesterien kidolgozott kicsinyke részletek sokaságával, belső monológok sorával görgeti előre a cselekményt, már a kezdet kezdetén valami sejtelmes hangulatot és várakozást árasztva, egy nem várt fordulattal végül mégis megdöbbenést keltve az olvasóban.

Németh László - Galilei

Az orvos Németh László (1901-1975) a Nyugat második nemzedékéhez tartozó esszé-, regény-, drámaíró, költő, fordító és kritikus életében nem a látványos és nagyhatású fordulatok a mérvadóak, elemzői, olvasói sokkal inkább az író „belső történéseire” helyezik a hangsúlyt. Ezeknek a gondolatoknak az összessége adja a 20. századi irodalom egyik legvitatottabb alkotójának életművét, amelybe minőségétől függetlenül minden megnyilatkozása beletartozik. Így marad fenn ugyanis Németh László sajátos műfajainak az egymást kölcsönösen megteremtő- kifejlesztő egyensúlya. Németh László Galilei című alkotása méltán mondható a legjobb és egyben a legvitatottabb drámájának. Az íróról azt tartja az utókor, műveiben gyakran előre megírta saját sorsát. Máig is vitatéma, hogy Németh e művében tudatosan saját irodalmi tortúráját írta-e meg, vagy az író védekezése, érvei az igazak, amelyben tagadja e feltevést. Mindenesetre olyan tortúra következett e drámából, hogy utólag bizonyosan beleillik Galilei története Németh életébe.

Márai Sándor - Ég és föld

Az 1942-ben megjelent Ég és Föld Márai tudatosan befelé forduló, sztoikus időszakának termése. Marcus Aurelius tanácsát megfogadva "kulcsra zárja szívét", és csak az írásnak él. A kötet talán legélőbb része az öregedésről szól. A negyven és ötven év közti ember nem olyan csípős és  türelmetlen többé, megóvni szeretne, megmenteni. A jelennek él, mert nincs más boldogság, csak a valóság megismerése, elviselése és megértése.

"Ég és föld között élek, van bennem valami halhatatlan és  isteni, de szoktam az orrom is piszkálni, ha egyedül vagyok a szobában, lelkemben elfér India minden bölcsessége, de egyszer pofozkodtam a kávéházban egy részeg iparlovaggal, hiszek az értelem felsőbbrendű erejében, s egészen ostoba társaságokban fecsegéssel töltöttem el életem legtöbb estéjét, hiszek az égben és a földben, mert ember vagyok, ég és föld között, ámen." A nagy elbeszélő annak adja bizonyságát ebben a kötetben, hogy a rövid írásoknak is mestere. Márai mindig, figyelt, megfigyelt, szemlélődött. Elmondja nekünk véleményét a szerelemről és barátságról, életről, öregségről és elmúlásról. Vallomások ezek művészetről és  irodalomról, az írásról, életéről, egy életről könyvek között. E mesteri miniatúrákban is rácsodálkozhatunk az érzelmeknek és intellektusnak a nagysikerű elbeszélésekből már ismert oly utánozhatatlan egyensúlyára.

Örkény István - Drága Gizáim és Macskajáték

Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol le is diplomázott 1934-ben. Örkény a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.

Láma Ole Nydahl - Ahogy a dolgok vannak

Milyen lehetőségeket tanított Buddha, hogy a merev elképzeléseket áttörjük és végtelen örömöt tapasztaljunk? Hogyan tudja az ember napjainkban a munkahely, a család, a partnerkapcsolat örömeit és gondjait tudati fejlődéséhez felhasználni? „…a képek a tudatban jelennek meg, bontakoznak ki, a tudat által lesznek megtapasztalva s végül benne oldódnak fel. Olyanok, mint a hullám a tengerben. A hullám a tenger, vagy különbözik tőle…?”

Az Ahogy a dolgok vannak több mint egy buddhista tankönyv. Itt Buddha mely bölcsességének élő átadásáról van szó, egy nyugati buddhista mester által megírva. Lama Ole Nydahl a tanítások ezeréves gazdagságát közvetíti érthetően és őszintén.

Tartalom

01. Cím
02. Bevezetés

Buddha élete

03. Születése és élete a királyi udvarban
04. Csalódás és az igazság keresése
05. Körülmények a 2500 évvel ezelőtti Észak-Indiában, és a világ napjainkban
06. Megvilágosodás és a tanítások kezdete

Buddha tanításai

07. A Kis Út (Theravada ill. Hinajana)
08. A Nagy Út (Mahajana)
09. A zavaró érzelmek – az öt belső „női” bölcsesség forrása
10. A Gyémánt Út (Vadzsrajana)
11. A négy buddhaaktivitás, a „férfi” belső lényegiség

Buddha útjainak célja

12. A Kis Út célja – megszabadulás
13. A Nagy Út célja – megvilágosodás
14. A tanítások bősége és mélysége
15. „Egyedül járva az utat”
16. A buddhizmus arca napjainkban
17. A tanítások nyugati szerkezete
18. Tudás, meditáció, szinten tartás
19. Egoisták szintje
20. Altruisták szintje
21. Jógik szintje
22. Mahamudra
23. Utószó

Dr. Ranschburg Jenő - Gyerekségek

A versek zöme egy adott, bár elképzelt óvodás kisfiú életéről szólnak, egyes szám első személyben, és pontosan olyanok, ahogy egy ilyen korú gyermek gondolkodhat és érezhet. És igen, kemény témákat érintenek a versek, hiszen a fiú szülei elválnak, nagyapja meghal… És Ranschburg Jenő nagyságát épp az mutatja, hogy milyen hitelesen jön át mindez ezekben az egyszerű, néha talán a svéd gyerekversekkel rokon költeményekben. Itt nincs Weöres-féle varázslat a szavakkal, nincs olyan gyönyörű zeneiség, de a rímek stimmelnek, mindegyik versnek megvan a maga erőteljes ritmusa, szépség is van bennük, akárcsak humor – és az az igazi gyermeki bölcsesség is megjelenik, nem „csak” a gyermeki félelmek, bizonytalanságok, vívódások. Ilyenformán talán tényleg nem is annyira gyerekeknek, mint inkább a szülőknek való ez a kötet. Mert egyértelműen segít abban, hogy a felnőttek megértsék, mi zajlik a kicsik lelkében és elméjében, mint élik meg mindazt, ami velük és körülöttük történik. S teszi mindezt olyan letisztult módon és nyelvezettel, amiben egy fia pszichológiai kifejezés nincs, bárki megértheti, aki maga is volt gyerek.

In Memoriam Szabó Magda

A Szabó Magda halálának első évfordulója alkalmából készült összeállítás az írónő hangján megszólaló visszaemlékezésre (2004-ben készült interjú) felfűzve idéz életrajzi vonatkozású részleteket regényeiből. A sajátos vallomás életéről, munkásságáról a Bánsági Ildikó, Kútvölgyi Erzsébet, Piros Ildikó, Ráckevei Anna előadásában elhangzó hangosregény részletekkel érdekfeszítő és megható történetté válik. Igazi különlegesség, mely kizárólag eredeti szövegeket tartalmaz.

Szabó Magda - Freskó

A regény címe a Freskó a történet folyamán tárgyi értelemben is szerepet játszik. Egy református papcsalád legifjabbja festette meg kislány korában. A faliképen mindenki ott található, aki így vagy úgy a családhoz tartozott. Annuska, a család lázadója, kilencévi távollét után elmebeteg anyjának a temetésére érkezik a regénybeli városba, amelyben nem nehéz felismerni Debrecent. "Kisebbik lányom, Annuska, nem tartozik családom körébe többé. Az Úr kifürkészhetetlen akaratából elvette tőlünk, olybá vesszük mint a halottat" - írta az egyik rokonhoz kenetteljesen az apa. Annuska valójában azért hagyta el a parókiát, mert nem tudta elviselni a nagy család farizeus viselkedését, sok szempontból reakciós nézeteit. A temetésen életre kelnek a freskó alakjai, s megmutatják igazi énjüket. A különös, párhuzamos emlékezések négy generáció életének sorsdöntő eseményeit elevenítik fel.Az emlékezések kora a temetés reggelén kezdődik, s az esti harangszókor már ismerjük ennek az érdekesen összefonódott családnak a múltját, a megidézett nyolc évtized társadalmi változásainak tükrében. Már a regény kezdetén is érezzük, hogy nem csupán egy lázadó egyéniség lélektani megfejtésére vállalkozik az író, hanem a nyomasztó és elviselhetetlen, embert formáló, befolyásoló, a teljes életen át nyomot hagyó légkör összetevőit és hatását elemzi. A belső monológok egyre mélyebbre visznek le bennünket. Szabó Magda könyve nem úgy lélektani regény, hogy az ösztönök eredetét kutatná, mint Kosztolányi drámáiban, hanem úgy, hogy a környezet hatására kialakult lélektani mozzanatok feltárását végzi el, melyek tartósan mérgezik az ember életét. A könyv lebilincselő olvasmány.

Szabó Magda - Mózes egy, huszonkettő

A Mózes egy, huszonkettő napjainkban játszódó társadalmi regény. Fő problémája az egymást váltó két nemzedék szemléletbeli különbsége. A cselekmény központi alakja egy középiskolás lány. Bátyjával és barátaival együtt a mai ifjúság képviselője. Értetlenül, idegenül áll felnőtt környezetével (szüleivel, nagyszüleivel és a barátai szüleivel) szemben. Gyermekfejjel hajszolja magát házasságba, így menekül ellenségesnek érzett környezetéből. Az írónő kitűnő lélektani érzékkel rajzolja meg ifjú hősnője alakját, belülről mutatva be gondolkodásmódját. Az epizódszereplők mind néhány vonással megrajzolt jól eltalált karakterek. A történet drámai feszültségét fokozza az egy napba sűrített cselekmény (Hugi esküvőjének előestéjétől a másnapi szertartás végeztéig). A modern regénytechnika más Szabó Magda regényekből is jól ismert eszközei (időfelbontás, belső monológ) alkalmat adnak az írónő intellektuális elmélkedő hajlama és biztos formakészsége kibontására.

Szerb Antal - A Pendragon legenda

Szerb Antal szépirodalmi fő műve A Pendragon legenda. Meghatározhatatlan műfajú próza: egyszerre krimi, rejtélyes legenda, történelmi regény, ismeretterjesztö írás és mindezek felszabadult humorral írott paródiája. A főhős, az író önparódiájának is tekinthető Bátky János a British Museum könyvtárában XVII. századi angol misztikusokat kutat, majd meghívják a híres Pendragon család kastélyába, ahol izgalmas, sőt életveszélyes kalandok során találkozik a világ legrokonszenvesebb orgyilkosával, valamint számos kísértettel, megismeri az angol rózsakeresztesek történetét, és egy örökségért folyó bűntényben is megpróbálják felhasználni. Bátky János maga sem tudja kideríteni, hogy bűnügybe vagy erotikus kalandba keveredett-e, netán korszakalkotó kultúrtörténeti felfedezés előtt áll éppen. A magánéletében dogmamentesen vallásos, ugyanakkor minden hitben kételkedő Szerb  Antal egész filozófiai bizonytalansága benne van ebben a fölöttébb szórakoztató könyvben, amely e bizonytalan világnézet fölényes kritikája is. A végső kicsengése mégis az, hogy élhetünk bárhol a világon, immár végérvényesen nem értjük, mi a leglényegesebb benne.

Varró Dániel - Börge azúr

Varró Dániel bemutatkozó kötete rögtön egy vers-zsonglőrt mutat be, aki a legkülönbözőbb versformák, poétikai alakzatok, valóságszemléletek, beszédmódok és stílusok bravúros művelője, miközben a természetes derű, a fiatalos jókedély jellemzi, ám aki - ha kell - tud komoly, elmélyült és mélyre néző lenni. Érett és kedélyes líráját a formaérzékenység és a visszafogottság egyszerre egyéníti; vagyis Varró Dánielnek nemcsak "lelke van", de versalkotó talentuma is.  Valahogy minden tárgy egészen természetes módon vers lesz az ő kezében. A kötet egyszerre fanyar és játékos; egyszerre mestere a tömörítésnek és a nagyobb kompozícióknak, de tehetsége akkor ragyog fel igazán, ha mások álorcájában szól - Balassitól Adyn át Térey Jánosig mímeli-utánozza- parodizálja a magyar líra jeleseit, miközben persze legbenső önmagát adja, a fanyar, mindenből viccet csináló, épp ezért kissé szomorkás, fiatal költőt.

Vámos Miklós - Ötödik felvonás

Vámos Miklós rádiójátéka nagyon egyedi, magával ragadó és humoros, mégis elgondolkodtató történet. Két színész bohóckodik a színházi öltözőben, lassan, ráérősen játszanak, bátran gúnyolódnak bármivel, elmélkednek az életükről. De aztán egyre komolyabb lesz a játék. Kívülről beszűrődik a Rómeó és Júlia előadása, a két színész néha belehallgat, de aztán megint csak folytatják saját párbeszédüket

Vámos Miklós - Hogy volt

Az Elfelejtett Írók és az Elfelejtett Hősök Falujába vezeti olvasóit a szerző, felelevenítve találkozásait a nagy író-elődökkel, kritikusokkal, filmrendezőkkel, békeharcosokkal, kultúrpolitikusokkal, feleségekkel és özvegyekkel. A szerző az iskolai kórus tagjaként, az 1960-as években került kapcsolatba a zenével és Kodály Zoltánnal, diákújságíróként, pol-beat zenészként a KISZ-szel és az irodalommal, majd a katonaság után, egyetemistaként kapcsolódott be véglegesen a kultúra vérkeringésébe, hogy személyesen találkozzon Lengyel Józseffel, Illés Endrével, Nagy Lászlóval, Ottlik Gézával, Mészöly Miklóssal, Simonffy Andrással, Kardos G. Györggyel, Gáll Istvánnal, Csurka Istvánnal, Örkény Istvánnal, Rákosy Gergellyel, Vészi Endrével, Weöres Sándorral, Dalos Györggyel, Szabó Istvánnal, Gábor Pállal, Berkes Erzsébettel, Komlós Jánossal, Hofi Gézával, Arthur Millerrel és további, legalább kétszáz megemlített magyar és külföldi értelmiségivel. Különösen érdekes a csapnivalóan játszó Gerilla-együttest városi népzeneként imádó zeneesztétika professzort, az öt nyelven beszélő, többdiplomás Maróthy Jánost, vagy a puritán és szegény költő, Ladányi Mihály életét bemutató fejezet. A szerkesztőségekben, kávéházakban, egyetemeken, magánlakásokon játszódó harminchárom írás tájékoztat a lóverseny, a zsidóság, az antiszemitizmus, a pártélet pletykáiról, a kezdő író, az álneveken (Vámos Tibor, Miklós Tibor, ZJ) is publikáló újságíró megpróbáltatásairól, révbe éréséről, sikereiről is.A szépírói eszközökkel megírt, kellemesen, lassan, kisebb-nagyobb kitérőkkel, bölcselkedésekkel, iróniával és a múló idő sajnálatával teli írások az elmúlt negyven év jelentős művészeit ismerő olvasók körében lesz elsősorban keresett.

Kurt Vonnegut - Áldja meg az Isten, dr.Kevorkian!

Az Áldja meg az Isten, Dr. Kevorkian Kurt Vonnegut fiktív interjúkat tartalmazó esszékötete.
Az eredetileg rádiós karcolatokként elhangzó rövid eszmefuttatások első megközelítésben egyetlen téma, a halál körül forognak – talán nem véletlenül, lévén, hogy alkotójuk a nyolcvanhoz közel vetette papírra azokat.
A keret, mely az elbeszélés elemeit lényegében nélkülözi, már-már abszurdul nyilvánvalóan fiktív: a WNYC „riportere”, vagyis maga Vonnegut, orvosilag ellenőrzött halálközeli élmények keretében a Gyöngykapun túlról hoz vissza az élők közé a Mennyországban készített interjúkat, aminek végrehajtásához a címben említett Kevorkian doktor nyújt segítséget.




Interjúalanyok a túlvilági utazások során:
Dr. Mary D. Ainsworth, fejlődéspszichológus
Salvatore Biagini, építőmunkás
Birnum Birnum, ausztrál bennszülött
John Brown, abolicionista harcos
Roberta Gorsuch Burke, Arly A. Burke admirális felesége
Clarence Darrow, híres amerikai védőügyvéd
Eugene Victor Debs, a szocialista párt elnökjelöltje
Harold Epstein, kertépítő
Vivian Hallinan
Adolf Hitler
John Wesley Joyce, rendőr, baseballjátékos, bártulajdonos
Frances Keane, az újlatin nyelvek szakértője, gyermekkönyv-írónő
Sir Isaac Newton, fizikus
Peter Pellegrino, az Amerikai Hőlégballon Szövetség megalapítója
James Earl Ray, Martin Luther King gyilkosa
William Shakespeare, író, költő
Mary Wollstonecraft Shelley, írónő
Dr. Philip Strax, radiológus, költő
Carla Faye Tucker, csákányos gyilkos
Kilgore Trout, tudományos-fantasztikus író
Isaac Asimov, író

Boris Vian - Tajtékos napok

Íme egy könyv az élet kegyetlen varázslatáról, melyet már több évtizede olvasunk újra és újra, titkon azt remélve, hogy e történetben minden baj csak átmeneti. A szemérmesen félszeg, szerelemre éhes Colin és a kedvesen egyszerű Chloé gátak nélkül beteljesülő kapcsolatának története Boris Vian tollából meghökkentő stílusban, üde frissességgel, pergő ritmusban születik meg. A világot önfeledten habzsoló pár szerelmi történetében az abszurditás humorával, kiapadhatatlanul változatos őrültségeivel támadja a hamis értékek, a pózokkal teli sznobizmus konzerválóit, úgy, hogy a meglepő szófordulatok, szinesztéziák és szürrealista helyzetek mögött azért mégiscsak az alapvető emberi érzések görgetik a szerelmi történet cselekményét.Az olvasó csodálkozó mosolya hamar lesz harsány nevetéssé, ami hirtelen az arcra fagy, mert a szerelmesek szertelen boldogságára váratlanul iszonyú csapást mér az ostoba végzet: a kivédhetetlen tragédia...

Tartalom

101 fiók (kortárs irodalmi válogatás)	1:12:41
Az Ezeregyéjszaka meséi	1:34:31
Bohumil Hrabal - Sörgyári Capriccio (3:35:47)	3:35:47
Bohumil Hrabal - Táncórák idősebbeknek és haladóknak	2:23:38
Boris Vian - Tajtékos napok (6:22:22)	6:22:22
Dr. Ranschburg Jenő - Gyerekségek	0:28:32
Eszterházy - Egy nő	1:36:45
Fenákel Judit - Nóri	0:50:15
Janikovszky Éva - Felnőtteknek irtam	1:34:00
Karinthy Frigyes - Tanár úr kérem	1:09:59
Kertész Imre - Sorstalanság	7:09:30
Konrad Lorenz - A civilizált emberiség nyolc halálos bűne	2:55:14
Kosztolányi Dezső - Édes Anna	1:12:24
Kurt Vonnegut - Áldja meg az Isten, dr.Kevorkian!	0:53:44
Lama Ole Nydahl - Ahogy a dolgok vannak	2:13:33
Márai Sándor - Ég és föld	3:29:02
Márai Sándor - Eszter hagyatéka	3:42:31
Mikhail Bulgakov - Mester és Margarita	3:03:03
Németh László - Galillei	2:30:44
Örkény István - Drága Gizáim	1:54:21
Örkény István - Macskajáték	2:11:18
Szabó Magda - Mózes egy, huszonkettő	6:20:48
Szabó Magda - Freskó	4:40:48
Szabó Magda - In memoriam	0:43:45
Száműzetésben - szabadon - A tibeti Dalai Láma önéletírása	0:49:26
Szerb Antal - A Pendragon legenda	9:22:04
Vámos Miklós - Hogy volt	3:25:44
Vámos Miklós - Ötödik felvonás	0:39:14
Varró Dániel - Bögre azúr	1:04:52